HTML

@ Lyon

Kristóf vagyok, Lyonban lakom. A többit meg igyekszem leírni.

Utolsó kommentek

Címkék

annecy (1) annemasse (4) breakingnews (2) buli (4) céglátogatás (1) challenge (3) clubdd (3) enquete (2) esélyegyenlőség (1) genf (1) hoki (4) integráció (3) képek (4) kézilabda (1) klub (3) kosár (11) lyon (8) marseille (1) munka (7) nyelv (3) oktatás (13) parrainage (1) projekt (6) rendőrség (1) röpi (1) (1) sorozat (1) sport (12) stage (5) szívás (5) tech (2) tutor (4) vélemény (4) zene (1) Címkefelhő

Linkblog

Annemasse-ban továbbra sem zajlik az élet, avagy a Stage II

2009.08.20. 18:40 :: Sakic19

Ahol most lakom és dolgozom, Annemasse, a svájci-francia határ mellett fekvő kisváros (olyan 30ezer ember lakik itt), sok zöldfelülettel, széles utcákkal, vagyis dögunalom a hely. Ennek hatására szórakozást kellett keresni, és mivel a „határ mellett fekvő” kifejezés konkrétan azt jelenti, hogy a város északnyugati határa a határ, amin kisebb ellenőrzéssel jár átmenni, mint bemenni egy Carrefourba, ezért meg kellett látogatni a szomszédos Genfet, és az egyórás vonatútra lévő Annecyt a hétvégén.

 

Még mielőtt erre rátérnék, két nagy szenvedésemet le kell írnom. Az első, hogy a szobámban nincs internet, és jövő keddre ígérik, hogy lehet (laza két és fél hét után), mert az illetékes kolléga szabadságon van… Továbbá a városban internetkávézó is csak egy van, a város túloldalán, a legjobb lehetőségem, amit találtam, hogy esténként napnyugta körül elsétálok a 10 percre lévő Quickhez (az olyan, mint a Meki, csak francia), ahol van ingyen wifi, és a parkoló mellett formatervezett kövek, amikre le tudok ülni egy reklámtábla árnyékába. Tehát figyelem: a 450€-ba kerülő szoba, a 2009-es dátum, és a nyugat-európai fekvés nem garancia manapság a könnyű internetelérésre…

A másik érdekes eset az úgy történt, hogy szerettem volna elmenni úszni, mert van a közelben egy strand, és kedvezményes jegyet adnak 1,5€-ért, ami egész korrekt. A probléma ott jelentkezett, hogy az úszás csakis és kizárólag fecskében engedélyezett a férfiak számára, tehát sem a sort, sem a bermuda, de még a streccses kisgatya sem megengedett, amit mondjuk beltéri medencénél nagy nehézségek árán meg tudnék érteni, de a kinti medencére is vonatkozik a korlátozás. Ezen a téren nem vagyok képben, de egy fecske ezen célra való megvásárlását kicsit meredeknek tartottam (ha vmi hozzáértő lány olvassa esetleg a posztot, akkor kommentelje már be, hogy miben menő manapság úszni, és egy fecske egy tízes skálán mennyire gázos). Szóval az edzéseket futással kezdtem meg, ott legalább senki nem mondja meg, hogy mit vegyek fel (és este 10 körül már egész korrekt idő is van, meg gyalogosokat sem kell kerülgetni).

Rátérve a kirándulós témára, kezdjük azzal, hogy útitársnak beszerveztem egy német csajt, aki még tavaly nyáron volt Vichyben csoporttársam (Sabine-nak hívják), akkor egész jófejnek tűnt, a mostani hétvége után meg már jobban idegesít, mint a Nicole (ez nem kis szó azért), szóval ezt a részt ennyiben is hagyom. A szombati úti cél tehát Genf volt, amit gondolom senkinek sem kell bemutatnom. Érdekességképpen megjegyzem azért, hogy a Wikipédia szerint a lakosság 44%-a külföldi, és 56%-ának van külföldi útlevele (is), ami kicsit durva első hallásra, de belegondolva, hogy mennyire nemzetközi szervezetnek a székhelye Genf, valamint figyelembe vesszük a határok közelségét (Olaszország sincs túl messze), akkor érthetőbbé válik a dolog. Szóval a határig gyalog mentünk, onnan a genfi oldaltól villamossal, ami azért jó, mert a genfi tömegközlekedést az első napi megérkezésem óta ingyenesnek tekintem. (A történet annyi, hogy Svájcban nem euróval fizetnek, hanem frankkal [screw themselves], ami nálam éppen nem volt vasárnap éjjel megérkezve, de egy busszal kellett volna mennem pár megállót. Akartam jegyet venni, de azt csak frankkal lehetett természetesen, és éppen volt egy pénzváltó gép a közelben, mint egyetlen lehetséges eszköz frank beszerzésére [a lopáson kívül]. Egy tízeuróst fel is váltattam, kaptam érte bő 12 frankot – 3 frank volt a váltási díj –, amivel aztán megpróbáltam egy automatánál jegyet venni [mivel erre is csak ez az egy lehetőség volt]. A jegy 3 frank lett volna, de csak fémpénzzel lehetett fizetni, se papírpénzzel, se kártyával [tiszta Budapest egyébként…], és mivel nekem csak egy tízfrankos bankjegyem és nagyjából 2 franknyi apróm volt, ezért ez nem jött össze. Mondtam, akkor bocs, én megpróbáltam, inkább potyázok, és az élmény annyira megrázott [mármint hogy úgy mennek itt a dolgok, mint a bkv-nál], hogy azóta meg sem próbáltam újra jegyet venni – nem mintha frankot váltani próbáltam volna, na mindegy.)

A húszperces villamosút végén a belváros szívébe értünk, ahol igen korrekt látkép fogadott minket, lövök is két szép képet a helyről:

Egy velencei-stílusú városrészlet

A Jet d’eau, ami 140 méter magasra lövi föl a vizet a Genfi tó déli csücskében

Ezen kívül voltunk még az ENSZ székházánál is, amit eléggé random sikerült megtalálni, de amikor gyanúsan sűrűsödtek az üvegépületek előtt posztoló géppisztolyos katonák, akkor már sejthető volt, hogy jó helyen járunk. Ez a rész sajnos nem volt olyan nagy szám, én sokkal monumentálisabb és jobban dokumentált dolgokra gondoltam (pár tábla, emlékplakett, szabadtéri kiállítás, hasonlók – ehelyett néhány iráni tüntetett vmiért, amit nem is értettem, mert az aktuális elnökválasztáshoz semmi közük sem volt, ha nekem jól jött le, akkor még az iraki-iráni háborúból maradhattak itt talán). Semmi gond, láttam, hogy hol költenek el nagyon sok pénzt úgy, hogy annak semmi haszna nincsen (hmm, utólag belegondolva mehettem volna a Máv-székházhoz is). A tó és a belváros viszont mindenképpen megérte a túrát, lehet, hogy amíg itt vagyok, vissza is megyek egyszer-kétszer nézelődni, gyönyörű szépek az épületek és az utcák, a folyó és a tó meg olyan tiszták, hogy a folyótorkolatnál is simán lelátni a meder aljára, szerintem inni is simán lehetne belőle…

Vasárnap Annecy-be mentünk, ahol van egy szép tó, meg pár templom (nocsak). Az ottani napi program három fázisból állt a tervek szerint, és ezt sikerült is maradéktalanul megvalósítani: a vasúttól elsétálni a tóhoz, strandolni iksz órát, visszasétálni az állomásra. A hatás kedvéért ide is beszúrok egy remek képet:

Itt a hegyek között megbújó tó látható

Ez pedig a tóparti sétány, ami nagyon hangulatos, sok babakocsis, kocogó, bicikliző és kutyát sétáltató embert lehetett látni, nekem a füredi Tagore-sétány jutott róla az eszembe

Ha valaki tehát ezen a környéken jár, akkor feltételül ajánlom ezen két város(ka) megtekintését, kipróbált minőség, megéri!

 

Szólj hozzá!

Címkék: képek szívás stage genf annecy annemasse

A bejegyzés trackback címe:

https://sakic19.blog.hu/api/trackback/id/tr71325905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása