Tegnap találtam a Fletós-kormányváltós cikkek között egy civil munkával foglalkozó cikket (interjú három szakértővel) a hvg-n, egyrészt ajánlom elolvasásra, másrészt hozzáfűzök pár megjegyzést.
Az interjúk elején mindjárt azzal nyit a kérdező, hogy mi is a különbség a magyar és a külföldi gyakorlat között. Mert Magyarországon nem igazán fogadják el a versenyszférában a civil tapasztalatot, pedig a külföldön ez máshogy van (nocsak, vmi ami máshogy van nyugaton), és igazából mennyire igazuk van, ugyanis a civil szektor is sokat tud adni az embernek mind munkamorál, mint szakmai tapasztalat szempontjából. Ezzel nem is vitatkoznék, inkább a saját tapasztalataimmal egészíteném ki a cikket.
Amire konkrétan kitérek, az a diákszervezetek a franciáknál, és nálunk otthon. Szerintem az ebben lévő különbségeteket (amiket itt részleteztem) egészen jól össze lehet kapcsolni a most tárgyalt interjúk tanulságaival. Diákszervezetben nyomulni itt kifejezetten menőnek számít, és elég sokan pedáloznak azért, hogy bekerüljenek vmelyik hivatalos szervezetbe, vagy melózhassanak vmelyik kis klubban (mint Bread in Bed, akik azzal foglalják el magukat, hogy reggel bagettet meg egyéb pékárukat ívelnek az arra előfizetők ajtói elé, hogy jobban induljon a nap). Nálunk ez abszolút nem így van, igen alacsony azoknak az aránya, akik részt vesznek vmilyen öntevékeny körben. A kérdés az, hogy miért van ez így.
Nyilván a motivációs különbségekben kell keresni az okot, mivel az infrastruktúrában nagy különbségek nincsenek, maximum annyi, hogy (arányaiban) kicsit gazdagabbak az arcok, és több hallgatónak van autója, de ez szerintem nagyban nem befolyásolja, hogy részt vesznek-e a kórus, a zenekar tevékenységében, esetleg szerveznek-e esélyegyenlőségi hetet. A különbség a fejekben van… Amíg otthon szinte senkit nem érdekel a civil tapasztalat (valószínűleg a diákszervezetek is bőven ide számítanak, ha vki azt mondja az állásinterjún, hogy „HK-s voltam két évig”, az valszeg nem fog akkora súllyal beszámítani otthon, mint itt a BDE-s tevékenység), addig itt komolyan figyelembe veszik ezeket a teljesítményeket. Kivétel nélkül mindenki beleírja az önéletrajzába, hogyha véletlenül részt vett a Challenge szervezésében, büszkén odavetíti a 70 000€-s költségvetést, a konkrét pozíciót meg elsummantja, vagy éppenséggel kiemeli (szemétszedő volunteer, vagy szponzorkeresési menedzser – a menő angol szavak divatja itt is megvan, nem kell aggódni). Egyébként sem is olyan meglepő, hogy mindenki szereti pumpálni a saját szervezetét, a takarékossági ötletekből általában nem kérnek (a SDEC, aki a nyomtatással foglalkozik, és ezért elég komoly készpénz-forgalma van, most azzal villantott, hogy a 11,1€ helyett hamarosan 11,5€-ba kerülő 10-es TCL-jegycsomag [helyi BKV] hihetetlen terhei miatt vásárolt párezer jegyet, hogy az ittenieket kevésbé érzékenyen érintse az áremelés, mivel így még a régi áron tudjuk megvenni őket…), mert a nagyobb költségvetés menőbben mutat a CV-ben.
A diákmeló egyébként tényleg sokat tud adni, főleg kapcsolatok terén, de a munkaszervezés és a konkrét munkatapasztalat sem elhanyagolható. A projektekkel és az egyes órákon kötelező csoportos prezentációkkal (pl. a jelkezelés és az automatika című tárgyakban minden gyakorlat úgy kezdődik, hogy az aktuális gyak témájában kiadnak egy feladatot, amit egy 4-5 fős önkéntes csoport megold, és bemutatja a megoldást a többieknek [előbb-utóbb mindenki kötelezően sorra kerül], és eleinte még egy ilyen egyszerűnek hangzó feladat sem túl evidens) itt különösen jól felkészítenek minket a leendő munkahelyi környezetre, amit igazából így utólag eléggé hiányolok az otthoni rendszerből. A szerény tippem tehát az, hogy a civil (és ezzel párhuzamosan a diákszervezetes) munkák felértékelődésével nálunk is újra divatba fog jönni az öntevékeny körökben való intenzívebb mozgás (az újra kifejezést az úttörősködés meg a KISZ miatt mondom, de az egy egész más logika volt…), ami kifejezetten jót tenne az egyetem-munkahely átmenetek kérdésében.
Bónusz track gyanánt meg linkelek még egy cikket, ahol az önéletrajzírásról van szó, nagyon röviden, de bizony az erre vonatkozó ismereteket is 90%-ban Fro-ban tanultam meg, mert otthon erről senki sem beszélt igazából…
Utolsó kommentek