A ma délelőttömből két órát a Kommunikáció előadásnak szántam - a tanárnéni még mindig dögös, linkelek róla egy képet (megjegyzés: a valóságban nem ilyen kurvás kinézető a nő, visszafogottan elegáns, általában fekete nadrágkosztümben szokott megjelenni, a haja meg egyenes vállig érő, valamint nem feltúrt - mint a képen). Most éppen az időről beszél, kicsit uncsi (mint mindig), de addig röviden bemutatom a város látványosságait.
Időrendi sorrendben haladunk aszerint, hogy mit néztünk meg múlt szombaton a Szilvivel. Első látványosságként a Fourviere [furvier] katedrálist látogattok meg, gyalog. Ez azért fontos, mert a templom egy viszonylag magas domb (hegy) tetején található, és hangulatos szerpentinek vezetnek fel, nagyjából egy bő fél óra alatt lehet felérni az óvárosból. A kilátás innen egészen "magnifique" (szóval csodálatos), egész Lyon látható egy kis mellvéd mögül (egy éjszakai látképet linkelek, a nappali kevésbé látványos - egyszer majd éjjel is fel kéne sétálni, eddig csak 3x voltam ott, de mindig nappal). A templom sem csúnya, erről egy saját készítésű képet prezentálok. Belülről nem fényképeztem, igazából a templom olyan, mint bármelyik másik: szépen kimozaikozott falak, festmény a plafonon, ájtatatos playback-zene a háttérben, stb. Ez tehát a nyugati dombok legszebb része, a festői igényeket félig kielégítő élmény.
A második állomás az óváros volt, ami teljesen hasonló képet mutat, mint a nizzai, trogiri, stb óvárosok: szűk utcák, 2-3 emeletes kőből épült házak, enyhébb-erősebb csatornaszag és általában nagy tömeg (kivéve kora reggel). Itt is van egy szép templom, ezen a képen éppen a Fete des Lumieres nevű rendezvényre kreált díszkivilágítással együtt (alapból fehér színű a történet). Az óvárosban van egy tonna étterem és szuvenírárus (kb a földszinti részek 80%-a funkcionál ezekkel a célokkal), mi a miniatűrök múzeumát látogattuk meg, ahol a filmes trükkökhöz használt hipperrealisztikus maketteket állították ki, valamint néhány bábut, amik az animációkhoz kellettek (pl Schwarzenegger arcát megcsinálták egy bábura, ráfestették az egyik oldalon leégett bőrt - ez a Terminátor c film -, majd ezt digitalizálva montírozták rá a valódi filmben a sérült részt Schwarzi arcára). Kívülről kicsinek tűnik a múzeum, de összesen 6 teremben vannak kiállítva a dolgok, valamint van egy vetítőterem, ahol bő 10 percben mutogatnak forgatásokat a miniatűrökkel, valamint és az eredményeket a filmvásznon (többek közt a Függetlenség Napjában a Fehér Ház felrobbanását, a Titanic elsüllyedését, stb). A személyes kedvencem az alábbi linken látható, az asztalok kb 1 centi magasak... 2700 munkaóra alatt készült el a mini-étterem a tájékoztató tábla szerint...
Ezek után a kettes számú festői tájra orientáltam magunkat, ez a Parc de la Tete d'Or nevű park, ami igazából egy szép nagy rekreációs központ és egyben ingyenes állatkert. A wikipédia oldalon van sok szép kép a parkról, azért egy macskás képet én is linkelek, láttunk zsiráfokat, bölényeket, flamingókat, pelikánokat, egy pogózó elefántot (amíg 10 percen át néztük végig fel-le rázta a fejét...), majmokat, kis emlősöket, satöbbi, satöbbi. Kicsit Városliget hangulata van a dolognak, azzal a különbséggel, hogy szebben karban van tartva és az állat- és növénykert a parkban van, és ingyenes. Egy szép tó is van a parkban, egész napokat el lehet itt tölteni nézelődéssel, pihengetéssel és piknikezéssel (volt is pár család akik leterítették a pokrócot, aztán ott hesszeltek egész nap a napon). Utolsóként még megemlíteném az őzpopulációt, akik egy nagy területen mászkálnak föl-le, és időnként a hímek elkezdik koptatni az agancsaikat egymáson (szerintem meg van rendezve a dolog, mint a pankráció, mert rendes bunyó nem volt, csak zajcsinálás a turistáknak...)
A múzeumlátogatás igazából a park után volt, majd "hazajöttünk" a Centrale-ra, hogy estére visszamenjünk egy éjszakai városnézésre. A hidak és az épületek is szépek este (ezt fölösleges is részletezni), majd nagy nehezen találtunk egy nyitva tartó vendéglátóipari helyet, ami nem étterem volt (hívjuk pubnak mondjuk - érdekes volt egyébként, amikor először elmentünk mellette senki nem volt bent [tényleg senki]) aztán amikor másodszor elmentünk még mindig senki, mondom jó lesz, kiderült, hogy éppen vmi előadás volt a szomszéd teremben, ott verették magukat a népek), és rendeltünk egy zsiráfot. A zsiráf egy sörtorony, ami 2,5 liter sört jelent, 3:2 arányban gond nélkül el is fogyasztottuk...
Másnapra a szombati sűrű program miatt már csak a punnyadás maradt, rekreációs jelleggel délután 2-ig aludtunk, ettünk, How I Met-et néztünk, majd Szilvi visszatért Grenoble-ba a fizikus arcok közé, hogy folytassa a konferencián való aktív részvételt. Én meg élvezhetem tovább a kommunikáció előadást, ahol témaváltás volt, most éppen az időbeosztásról és a munkakapcsolatokról vetít kedvenc profom...
Utolsó kommentek